Rudolf: Mi lenne ha megtréfálnánk egy kicsit?
Mária: Jó, de hogy csináljuk?
Rudolf: Játszunk egy titkos beszélgetést, nézzen rám, mint aki fél,
Kapja a kezét a szája elé és sóhaj ó jaj.
Mária: Szokványos legyen e találkozás vagy pedig épp újdonság ?
Rudolf: Mint ha egy hónapja nem tennénk mást...
Közösen: csakis együtt járkálnánk.
Rudolf: Szerelmem őrülten ég.
Mária: Játszani úgy szeretnék.
Rudolf: Játszuk a mi megtörtént kettőnk közt nem rég.
Mária: Csináljunk valami különöset?
Rudolf: Rajta hát most mit ajánl?
Mária: Bódultan szédülök kezében, mint aki vágytól lángol már.
Ön éppúgy döbbenten áll, S mindebben az lesz a szép,
hogy mind ez megtörtént kettőnk közt nem rég.
Rudolf: Szerelmes meleget, árasszunk eleget, olvasszuk fel a jeget.
Mária: Had follyon össze a fekete jegyzetfüzet.
Rudolf: Ooo Willigut görcs áll beléd.
Mária: Kis kémünk meghibban még.
Közösen: Hisz mindez megtörtént kettőnk közt nem rég.
Éés, hogyha eljő az éj, ha gyertyánk már csonkig ég
Rudolf: Álmomban emlékszem arra a csodára, ami megtörtént
Közösen: Így kettőnk közt nem rég.